Elég csak jógáznom

elegcsak

A Jóga és a fittség kapcsolata

A közelmúltban két elismert jóga szaklap – az Australian Yoga Life és az amerikai Yoga Journal – is részletesen foglalkozott az „ászanagyakorlás” mint fitnesz kérdésével. Mindkét lap hosszú cikkben hasonlította össze a jógát az egyéb fitneszirányzatokkal. A kérdés az volt, vajon elég-e csupán jógázni ahhoz, hogy valaki fitt legyen, vagy szükség van más mozgásformára (futásra, úszásra, aerobikra stb.) is az ászanagyakorlás mellett. A tesztek során az általános testfelépítést (BMI), az erőnlétet (azaz izomerőt), az állóképességet, a hajlékonyságot, a tüdőtérfogatot (VO2 – maximális oxigénfelvétel), a szív és a vérkeringés állapotát vizsgálták. Ahhoz, hogy valakit fittnek nyilvánítsanak, a felsorolt területek mindegyikén egyenletesen jó eredményeket kell felmutatnia.

A világ legnagyobb sporttudományi egyesülete, az American College of Sport Medicine (ACSM) definíciója szerint a fittség szintje aszerint határozható meg, hogy valaki milyen szinten képes a mindennapokban szükséges fizikai tevékenységeket elvégezni, és attól, hogy milyen az általános egészségi állapota. A fittség négy különböző területen mérhető.

Az első a szív- és légzőrendszer, valamint a vérkeringés állapota. Ez utóbbi magába foglalja a szívet, a tüdőt és az érrendszert. Minél jobb állapotban van a keringési rendszer, annál jobb az állóképesség, annál kisebb a valószínűsége a szívbetegségeknek, a cukorbetegségnek és a ráknak.

A második az izmok fittsége, azaz milyen nehéz tárgy megemelésére képes valaki, és azt milyen hosszú időn át képes tartani. Testedzés nélkül az izomtömeg jelentősen csökken az öregedés előrehaladtával (már 30 év felett!), és ez folyamatos gyengüléshez, az egyensúlyérzék és a mozgáskoordináció zavaraihoz vezet. Az izomszövet fontos szerepet tölt be az anyagcsere-folyamatokban is, egy kiló izomtömeg átlagosan napi 60-90 kalória elégetésére képes.

A harmadik mérési terület a hajlékonyság vagy rugalmasság mértéke. A kor előrehaladtával az izmok, az ínszalagok jelentősen rövidülnek, lemerevednek. Ez korlátozza az ízületek optimális mozgásirányát, leszűkíti a térd, a könyék, a váll, a gerinc és a többi ízület anatómiai mozgásterét, ezáltal növelve a sérülésekre való hajlamot.

Az utolsó terület a testtömegindex. Ez azt mutatja meg, hogy a test tömegének hány százaléka zsír az izmok, a csontok és egyéb szervek súlyával szemben. Ez többféleképpen mérhető, például bőrredőméréssel a test különböző pontjain. A második módszer a hidrosztatikus mérés, ami víz alatt történik. A zsír mennyisége a víz alatti testsúly és a száraz testsúly összehasonlításával határozható meg.

Szakemberek véleménye az izomtömeg különböző izomcsoportokat terhelve súlyzózással növelhető, 8-12-szer ismételve minden gyakorlatot. A hajlékonyság nyújtásokkal növelhető. Azt mindezidáig senki sem vitatta, hogy jógával lehet növelni a rugalmasságot, azt viszont egészen mostanáig sokan kétségbe vonták, hogy a jóga gyakorlása a fitnesz többi területén is eredményes lehet. Ez a nézet lassanként kezd háttérbe szorulni.

Jóga tesztelés alatt

AZ USA-ban elsők között az University of California vetette alá tesztnek a jógát. A kutatások során a jóga és a fitnesz kapcsolatát vizsgálták. A vizsgálatok során az izomerőt, az állóképességet, a szív és a vérkeringés állapotát, a testtömegindexet és a tüdő kapacitását mérték 10 főiskolai diákon, akiket 8 hetes intenzív jógatréningnek vetettek alá. A teszteket a tréning előtt és után is elvégezték.

A diákok hetente 4 jógaórán vettek részt. Mindegyik óra 10 perc pránajámagyakorlást (légzőgyakorlat),15 perc bemelegítést, 50 perc ászanagyakorlást és 10 perc meditációt foglalt magába. 8 hét után a résztvevők izomereje átlagosan 31%-kal nőtt, izom-állóképességük 57%-kal, a hajlékonyság 188%-os (!) fejlődést mutatott. A maximum tüdőtérfogat (VO2) igencsak figyelemre méltó, 7%-os emelkedést mutatott a tréning időtartamának rövidsége ellenére.

Az ASCM 15-20 hétig tartó kutatási időtartamot javasol, mivel általában ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a tüdőtérfogat változása egyáltalán kimutatható legyen. Dr. Ezra A. (Amsterdam), a kísérleti program egyik vezetője és a Sacramentói U.C. Davis Medical Centre kardiológiai osztályának professzora szerint rendkívül meglepő, hogy ilyen rövid idő leforgása alatt ilyen látványos tüdőtérfogat-növekedés volt megfigyelhető.

Az előbbihez hasonló kutatást végeztek a Ball State Egyetemen is, melynek során 278 főiskolai tanuló tüdőkapacitásának változását vizsgálták egy 15 hetes periódus alatt, melynek során heti két jógaórán vettek részt. A szemeszter végére minden egyes diáknak jelentősen növekedett a tüdőtérfogata, annak ellenére, hogy a diákok közt voltak atléták, asztmások, dohányzók is… A legnagyobb meglepetés az atlétákat érte, akik meg voltak győződve róla, hogy a rendszeres atlétikai tréning, az úszás, a futball vagy éppen a kosárlabdázás, már a maximumra növelte a tüdőtérfogatukat” – taglalta Dee Ann Birkel, a kutatás egyik társrésztvevője, a Ball State Testnevelési Iskola nyugalmazott professzora.

Egy másik – Indiában, Secunderabadban végzett – tanulmány atléták két csoportját hasonlította össze. Az egyik csoport két éven át pránajamagyakorlatokat végzett a rendszeres edzés mellett, míg a másik csoport nem. A pránajámát végző csoport vérlaktátszintje (a fáradtság egyik szintmérője) jelentős csökkenést mutatott testedzés során, továbbá a kontrollcsoporttal ellentétben a gyakorlatok intenzitását is jobban tudták növelni, és a gyakorlatok során az oxigénfelhasználásuk is hatékonyabbnak bizonyult.

Más, szintén Indiában végzett kutatások során kiderült, hogy a jóga növeli a sportteljesítményt és emeli az anaerobküszöböt. Ez az a pont, amelyen az izmok már nem képesek több oxigént kivonni a vérből, ezért az oxigénégetésről át kell térniük a cukor és kreatin égetésére. Az oxigénnel ellentétben a cukor és a kreatin nem tiszta üzemanyag-források, égetésük során tejsav és egyéb melléktermékek keletkeznek, amelyek a vérben lerakódnak, és hiperventilációra (túlzott légzésre) kényszerítik a szervezetet. Ez az izomkoordináció csökkenéséhez és felgyorsított anyagcseréhez vezet.

Amiért a jóga működik

Hogyan is növeli tehát a jóga a fittséget? Az egyik elmélet szerint az izmok a nyújtásra tömegnövekedéssel reagálnak, így több oxigén kivonására lesznek alkalmasak rövidebb idő alatt. Röviden a hajlékonyság „mellékhatása” a megnövekedett izomtömeg és izom-állóképesség.

A másik elmélet a pránajámaelmélet. E szerint a jógapózok megnövelik a tüdő kapacitását azáltal, hogy a mellkas- és a bordaközti izmok rugalmasabbá válnak, csakúgy, mint a hát és a vállak. Ezáltal a tüdő nagyobb tágulásra lesz képes. A légzőgyakorlatok továbbnövelik a tüdő térfogatát, a maximum levegőfelvételt és a rekeszizom hatékonyságát. Így a szervezet képessé válik arra, hogy vért teljesen feltöltse oxigénnel.

Többen arra is rámutatnak, hogy a napüdvözletek (Suryanamaskar) és a vinyasák (légzéssel összekapcsolt folyamatos mozgással egybekötött ászanasorozatok) emelik a pulzusszámot, aerob jelleget kölcsönöznek a gyakorlásnak. A legtöbb jógapóz – különösen az álló és egyensúlyi pózok, valamint a fordított testtartások – növeli az erőnlétet, mivel viszonylag hosszan kitartott izometrikus izomösszehúzást igényel több kisebb és nagyobb izomcsoport igénybevételével.

Végezetül a jóga segíti a testünkre való ráhangolódást és a mindennapi cselekedeteink jobb összehangolását. Amikor a lélegzet, a tudat és a test összhangban van egymással akkor a test a maximumon képes dolgozni. A jógaórák pusztán arra szolgálnak, hogy megtanítsanak bennünket arra, hogy legyünk testünkkel összhangban a mindennapokban az órákon kívül.

Konklúzió

A fenti bizonyítékokat látván, állítható-e magabiztosan, hogy a jóga mellett nincs szükség egyéb testmozgásra ahhoz, hogy fittek maradjunk? A válasz természetesen attól függ, hogy mennyi időt szánunk a gyakorlásra, és persze attól, hogy az milyen intenzitású. A fenti kísérletek, heti 2-4, egyenként közel másfél órás gyakorláson alapultak, melyből legalább 50 perc intenzív, dinamikus ászanagyakorlást foglalt magába a bemelegítés, a meditáció és a légzőgyakorlatok mellett. Ilyen gyakorlás mellett valóban nincs szükség másfajta testedzésre. Heti néhány alkalmas, 15 perces nyújtással természetesen nem érhető el ilyen eredmény. Ebben az esetben érdemes a jóga mellett egyéb, aerob és erősítő jellegű testmozgást is végezni.

Szükséges-e más testmozgás, ha csak jógázni szeret valaki? A válasz: nem. A jógának számos pozitív „mellékhatása” van a fitneszen túl. Javítja az egészségi állapotot, csökkenti a stresszt, javít az alvászavarokon. A filozófiát a mindennapokban alkalmazva gyakran hatékony terápiának bizonyul kapcsolatok, magánéleti és munkahelyi problémák megoldásában is, és általában pozitív hatással van az ember világnézetére.

Ez a legtöbb ember számára, köztük számomra is, több mint elegendő volt ahhoz, hogy a mindennapi aerobikórákat jógával váltsam fel. Minden nap új kihívások elé állít, és a folyamatos fejlődés lehetősége rendkívüli motivációs erővel bír. Csak egyetlen célom maradt csupán, minden nap gyakorolni és élvezni minden pillanatát még 80 felett is.

A gerinc és a jóga kapcsolata

A gerinc és a jóga kapcsolata

gerinc

A jóga kezdetben nagy hangsúlyt fektet a gerinc épségére és rugalmasságára. A jóga pózok segítenek a helyes testtartás kialakításában, megszüntetik a hátfájást, erőssé és rugalmassá varázsolják a gerincünket.

A jógik úgy vélik, hogy a hosszú élet titka az egészséges és rugalmas gerinc.

A rugalmas, erős, hajlékony, mozgékony gerinc az egészség és fiatalság jelképe. Ha gerincünk rossz állapotban van, annak fiziológiai és pszichés oka is lehet.

A fiziológiai elváltozásokat a rossz testtartás, a sok ülés, a számítógép, íróasztal, az autó kényelmes kagylóülésben eltöltött idő is okozhatja. Bármilyen pózban vagyunk, ülésben, állásban vagy fekvésben a gerinc tartja az egész testet, ezért fontos odafigyelnünk a helyes testtartásra. A gerinc degeneratív problémái okozhatnak belső szervi megbetegedéseket is.

Pszichés okok a stressz, szorongás, félelmek, túl sok felelősség és érzelmi blokkok okozzák legtöbbször a gerinc megbetegedéseit. A felgyűlt feszültségek okozhatnak merevséget, feszességet a gerincben, és a hátizmokban.

A jóga gyakorlásával a testet, majd az elmét szeretnénk legyőzni, uralni és elérni egy boldog, békés állapotot, mely kiegyensúlyozottságot, harmóniát teremt az életünkben.

A jóga szentírásai számos folyamatot javasolnak ezeknek a céloknak az eléréséhez, melyeket különböző utaknak gondolunk manapság, de valójában ezek ugyanannak a folyamatnak különböző lépései.

Ezek közül az irányzatok közül a hatha-jógaként ismert ászanák és légzőgyakorlatok rendszere terjedt el leginkább.

Az ászana kifejezés mozdulatlan testtartást jelent. A pózok segítségével tökéletes egészséget érhetünk el, hiszen az ászanák kitartás közben belső szerveket masszíroznak melyek segítségével jótékony működésre hangolják azokat. A jógapózok rugalmassággal és éltető erővel (pránával) töltik fel nem csak a fizikai testet, de az egész lényünket…. A pózokat megfelelően elsajátítva, a test és elme stabilitását eredményezik. Közben megnyugszanak a gondolatok, elcsitul az elme, a relaxáció elűzi a felgyülemlett feszültségeket.

Az ászana sokkal több egyszerű gimnasztikai tornagyakorlatnál. A jóga ellenzi az izmok erőteljes mozgatását, mert fáradtságot, izomlázat okoz, stimulálja az elmét, felgyorsítja a szívverést, a vérkeringést és megterheli a szívet.

A Jóga gyakorlatai a helyes relaxáció alkalmazásával kivédik az izmok elfáradását, erősítik és rugalmassá teszik a szívet.

A jógi nem gyötri és sanyargatja testét, hanem a lelki megvalósítás eszközeként egészségesen tartja. Fejlettebb szinten ezek a pózok meditációs testhelyzetek is lehetnek.

Mielőtt az ászanák gyakorlásába kezdünk, érdemes néhány tanácsot megfogadni:

  • az ászanákat mindig üres gyomorral gyakoroljuk
  • ne akarjunk minél több pózt végrehajtani egy alkalommal, mert ha túllépjük határainkat könnyen megsérülhetünk
  • a megfelelően végzett ászanák nem okoznak fáradtságot, éppen ellenkezőleg felfrissítenek, pihentetnek
  • ha egy póz fájdalmat okoz függesszük fel gyakorlását, míg testünk alkalmassá válik a kivitelezésére
  • betegen ne gyakoroljuk az ászanákat, de relaxációt vagy teljes jógalégzést ilyenkor is végezhetünk
  • kényelmes ruhában gyakoroljunk, az ékszereket is vegyük le
  • ha csak egy pózt is végzünk el, tudatunkat a gyakorlás előtt próbáljuk eltávolítani a környezetünktől, gondjainktól és próbáljunk ellazulni
  • a pózok helyes kivitelezését érdemes képzett oktató irányításával elsajátítani, a sérülések elkerülése érdekében

A lumbágó, azaz köznapi nevén a derékfájás, a 20-50 éves korosztályban minden 3-4-dik embert érintő betegség, 50 fölött pedig csaknem minden második embernek fájt, vagy fáj a dereka. Vagyis, sok embert érintő mozgásszervi megbetegedésről van szó.

felteszem a kérdést:
Lumbágó esetén mindig „csak” a gerincünk terhelt és fáj?
Avagy lelkünk is „terhelt”, lelkünk is túlterhelt és fáj?

A derékfájás sok-sok oka közül (meghűlés. rossz mozdulat, kopás, meszesedés, porckorongsérv, daganatok, stb…) most csak a gerincpanaszok és a stressz összefüggéseiről teszek említést. Hisz’ a betegség szervi okairól, tüneteiről, megnyilatkozásáról számtalan helyen sokat lehet olvasni. Sokszor nehéz együtt élni a lumbágóval, mert a fájdalom erőssége miatt megromlik a komfort-érzés és az életminősége.

A gerincoszlop a csontos csigolyákból, a csigolyák közötti porckorongokból, a csigolyákat rögzítő szalagokból és izmokból épül fel. Ez a rugalmas, mégis szilárd váz teszi lehetővé a test helyzet változtatását és egyben biztosítja a törzs és fej tartását. Ugyanakkor nagy terhelésnek van kitéve. Különösen, ha nagy súlyt (túlsúly vagy lelki súly…) kell cipelnie, ez fokozott terhelést jelent a már amúgy is túlterhelt ágyéki-keresztcsonti gerincnek. Érzékenyen reagál a gerinc a hirtelen lehűlés miatti megfázásokra, de a lelki traumákra, a krónikus stresszekre is. Ilyenkor izomfájdalom, izomgörcsök léphetnek fel.
Az egyik és elég gyakori kórok az ülő munka miatti mozgáshiányból származó, stresszes életmódunkból adódó túlterhelés.
Ha stresszesebbek, feszültebbek vagyunk, akkor nemcsak a lelkünk feszül, hanem feszesebb lesz az izmunk is. Különösen a gerinc melletti izomcsoportban figyelhető ez meg a legjobban.

Tehát beláthatjuk, hogy a gerinc megbetegedésében nagy szerepet játszik a stressz!

A terhelésből adódóan, elsősorban az ágyéki-keresztcsonti gerinc betegségei a leggyakoribbak, ez a szakasz a legsérülékenyebb, melyekhez korunk mozgásszegény életmódja, a helytelen testtartásban végzett, döntően ülő munka nagyban hozzájárul. Nem is szólva azon személyekről, akiknek munkájuk miatt naponta több órán (vagy több tíz-órán) át kell autót vezetniük. Ők – és gerincük – hatványozottabb fizikai és lelki megterhelésnek vannak kitéve.
Aki túl sok terhet hord a hátán anélkül, hogy ezt tudatosan realizálná, az a nyomást a test szintjén, a porckorong fájdalmában fogja megtapasztalni. A beteg nyugalomra kényszerül, (ez által „kivonhatja magát a forgalomból”, azaz a stresszes hétköznapokból) – ugyanis minden mozgás, minden aktivitás fájdalommal jár. A fájdalomcsillapító csak tüneti megoldás, mert csak elkendőzi, és (el)viselhetőbbé teszi a fájdalmat.

Ilyenkor érdemes lenne feltenni önmagunknak a kérdést: Mi vezetett ide?

Mit tegyünk önmagunkért?

Az életkor előre halladásával járó kopásos tünetek nem védhetők ki, de késleltethetők és lassíthatók. Sok múlik önmagunkon, életmódunkon, azon, hogy mennyire figyelünk oda gerincünk épségben tartására. Mint mindenben, itt is a megelőzés a „legolcsóbb” megoldás. Ha a lélek ennyire kihat a testre, akkor ez viszont is érvényes.

  • a gerinc problémák gyakran megelőzhetők egy megfelelő fekhely, egy nem túl puha matrac kiválasztásával is.
  • nem mindegy, hogy milyen az az ülő alkalmatosság, amelyen munkahelyünkön egész nap ülünk.
  • nem mindegy hogy milyen az autónk ülésének kiképzése, ha sokat vezetünk.
  • nagy segítség mind a munkahelyen, mind pedig az autóban a jó minőségű ékpárna, autós deréktámasz, hengerpárna, mely megtámasztja a gerincet. Mindezek a Kemko Jógastúdióban megvásárolhatóak.
  • Mindezeken túl: gondolkodjunk pozitívan.

Tanuljuk meg kezelni a stresszt, tanuljunk meg szembenézni megoldatlan problémáinkkal, lelki-terheinkkel, „lelki púpjainkkal”. Ha ez sikerül, akkor testi „púpjaink” és panaszaink is csökkenni, enyhülni fognak.

A jóga gyakorlása nagy segítségünkre lehet ebben, hiszen a jóga nem csak a fizikai testünkkel foglalkozik, hanem az összes rétegünkkel. Az ászanák végzése közben az alkalmazott jóga légzés, a relaxáció, az oldott állapotok megélése mind-mind a test és a lélek fejlődését szolgálják.

Csodálatos gyógyulásokat, eredményeket, javulásokat lehet általa elérni.

Látogass el egy számodra szimpatikus órára és tapasztald meg a Jóga jótékony hatásait…

A jóga egyre elterjedtebb a világon

A jóga egyre elterjedtebb a világon. Naponta gyakorlók ezrei lépnek jógamatracra vagy ülnek le meditálni különböző célokkal, de azt mostanra szinte mindenki tudja, hogy a jóga több mint sport vagy valamiféle testmozgás.
A jóga több ezer éves tudomány, ami nem csak a fizikai testre hat, nem csak átmozgat és erősödünk általa. Segít a testi és lelki harmónia elérésében, fejleszti a tudatosságot, melyet az élet több területén is alkalmazhatunk.
A jóga elsődleges célja az önmegvalósítás – ami elképzelhetetlen a test az elme és a lélek teljes tisztasága és egysége nélkül. A jóga mindenek feletti célja, hogy egyesüljünk eredeti forrásunkkal, igazi Önvalónkkal, a legfelsőbbel. Ahhoz, hogy valaki elérje az önmegvalósítás állapotát, elengedhetetlen, hogy az elméje nyugodt, kiegyensúlyozott legyen, és a fizikai teste egészséges. A nyugati civilizációban amikor jógáról hallunk elsősorban a testgyakorlatokra (ászanák) fókuszálunk. Manapság leginkább arra használjuk a jógát, hogy ebben a felgyorsult világban az elménket lecsendesítsük, a gondolatainkat elsimítsuk és javítsunk egészségügyi állapotunkon.
A test és az elme nem különíthető el egymástól, egymással szoros kapcsolatban vannak és mélyen hatnak egymásra. A negatív rossz gondolatok az elmét kibillentik az egyensúlyból, és mindez a fizikai testben nem megfelelő állapotot akár kóros soványságot, elhízást, vagy megbetegedést hoz létre. Hiszen a testi betegségeknek mindig lelki okai vannak. Amikor az elmében létrejön a feszültség (stresszhatások, elérhetetlennek tűnő vágyak, sok megoldatlan feladat, emberi konfliktus helyzetek), az a testre negatív kihatással van. A testben létrejön a feszültség, az immunrendszer legyengül, felhalmozódnak a szervezetben a méreganyagok, és könnyebben megtámadnak a betegségek. Amikor a jóga gyakorlásával a tudatot magasabb tudatállapotra helyezzük, a pránajáma (légzőgyakorlatok) segítségével, az életünk, a gondolkodásmódunk, a stresszhelyzeteink kezelése megváltozik és egy magasabb szinten kezdjük el élni az életünket. Ilyenformán a tudat az, ami elsődleges, ezért nagyon javasolt a meditáció.
Bárki jógázhat, nincsen korhoz, nemhez, egészségügyi állapothoz kötve, és semmilyen speciális felszerelés nem szükséges hozzá. A jóga segít a testi betegségeket megszüntetni, és az elmét elcsendesíteni.

Testi-lelki harmónia
A jóga előtérbe helyezi, hogy önmagunkkal és a természettel összhangban legyünk. Amikor ez az összhang létrejön, akkor egy kiegyensúlyozott állapotot tapasztalhatsz, minden nagyon könnyedén megy, és felszabadultság, boldogság hatja át mindened. A jógagyakorlatok, a napi rutin kialakítása, a táplálkozási ajánlások, meditáció, relaxáció mind elősegítik ennek a harmonikus állapotnak a létrejöttét.

Rugalmasabbá, hajlékonyabbá tesz
A rendszeres jógagyakorlással hétről hétre formálódik a tested, úgy, ahogy sosem gondoltad volna. Már néhány hét után jelentős változást tapasztalhatsz, a tested sokkal könnyedebbé válik a hétköznapi mozgások során is, és a jógagyakorlatok is egyre jobban fognak menni.

Energiával tölt fel, felfrissíti a testet
A jógagyakorlatok energetizálják az egész testet, nem csak az izmokat frissítik fel, de a belső szervekre is komoly hatást fejtenek ki, és beindítják a testben a prána (energia) áramlását. A jógaórák végén a relaxáció segít, hogy a jógapózokkal megtermelt energia szétáradjon a testedben, és minden egyes sejtedet feltöltse.

Erősíti az izomzatot, csontozatot, javítja a testtartást
Bár sokan azt gondolják, a jógások csak egy helyben ülnek, de a jógagyakorlatok igen intenzíven igénybe tudják venni az izomzatot. Az ászának kitartása nagyon jó és biztonságos testmozgás, általuk erősödik az izomzat, javul az állóképesség és csontsűrűség. A megfelelően kivitelezett jógagyakorlás segít elsajátítani a helyes testtartást, és a tartásban szerepet játszó izmokat megerősítheted vele. Szimmetrikusan terhel. Sajnos világunkat sok szempontból a szimmetria jellemzi – féloldalt hordott táskák, keresztbe tett lábak, oldalra helyezett monitor, esetleg valaki választ még egy aszimmetrikusan terhelő sportot is pl. tenisz, fallabda. A testben létrejövő asszimteria kompenzálásához mindenképpen hasznos valamilyen szimmetrikus terhelés. A jógában mindig törekszünk a szimmetrikus terhelésre – ha megcsináljuk jobb oldalra, akkor balra is, ha előrehajolunk, hátra is.

Harmonizálja a légzést, keringést, hormonrendszert, emésztést
A jógagyakorlás alkalmával energetizáljuk a belső szerveket, a hormon- és mirigyrendszert. A jóga ászanákkal a belső szerveket összepréseljük, kinyújtjuk, megcsavargatjuk, és ezáltal mintha jól átmasszíroztuk volna, javul a szervek vérellátása, javulnak a funkciók is. A jógagyakorlatokkal és a légzéssel elősegítjük a szervezetből a méreganyagok távozását is.

Nyugtatja az elmét és az idegrendszert, oldja a feszültségeket
A jógagyakorlatok, a légzés, a relaxáció és a meditáció is segítenek a testben és az elmében lévő feszültségeket kioldani. A gyakorlás közben az elme megnyugszik, normalizálódik a légzés, keringés és az idegrendszer állapota.

Javítja koncentrációt
A jógagyakorlatok kivitelezésénél szükséges, hogy ott legyünk a pillanatban. A gyakorlásnál fontos, hogy ne elsődlegesen a fizikai test erejéből dolgozz, hanem a tudatosságodból. A Gyakorlatok kivitelezésénél folyamatosan fejlődik a koncentrációs képességed, ami a hátköznapokban is megmutatkozik.

Érzelmi stabilitást ad, növeli az önbizalmat
A jógagyakorlás egyfajta rendszerességet, kitartást követel meg. Még ha az elején nehéz is egy-egy pózt megtartani, rendszeres gyakorlással a póz egyre könnyedebbé válik és a látható eredmény segít növeli az önbizalmadat is. A jógapózokban elért stabilitás segít, hogy az élet minden területén magabiztosabban állj helyt.
A jóga nem ad mindenre megoldást, de minden állapot, betegség a megfelelő személyre szabott rendszeres jógagyakorlás segítségével javítható, változtatható. A rendszeres gyakorlás megváltoztatja a gondolkodásunkat, kihat a személyiségünkre és elérhető lesz, hogy egészségesen harmóniában éljünk önmagunkkal és környezetünkkel.

A jóga mostanság elhíresült mozgásforma, ami csodákat tesz!

Gyere és jógázz velem

….

Várlak szeretettel a foglalkozásokon!